Feljebb srófolta az idei évre várt inflációs és növekedési előrejelzését is a Magyar Nemzeti Bank (MNB): a jegybank szakemberei 2019-re az első esetben 3,3 százalékos szinttel számolnak a júniusban várt 3,2 százalék helyett, míg az utóbbi mutatót a nyár eleji 4,3 százalékhoz képest 4,5 százalékra módosították. A 2020-as prognózis nem változott, jövőre 3,4 százalék lehet az infláció és 3,3 százalék a GDP-bővülés – derül ki az MNB tegnap közzétett inflációs jelentéséből, amelynek főbb számait már kedden publikálták. Nem módosítottak a júniusi jelentéshez képest a 2021-es előrejelzésen, 3,3 százalékos ütemet várnak az inflációra és a növekedésre is. Idén az őszi hónapokban az MNB honlapján publikált kiadvány három százalék körüli szinten várja az inflációt, majd azt követően az év végéig – az üzemanyagárak tavalyi érdemi csökkenésének bázishatása következtében – emelkedésre számítanak az elemzők.
A jelentés ugyanakkor kitér arra is, hogy bár a kedvező finanszírozási környezettel összhangban lévő erősebb vállalati beruházási aktivitás jót tesz a 2019-es esztendő gazdasági növekedésének, az idei első negyedévben a folyamat elérhette a csúcsát. A következő időszakban a versenyképesség javítását célzó intézkedések hiányában a bruttó hazai termék csak visszafogottabb mértékben emelkedhet. Az MNB várakozása szerint az elmúlt évekhez hasonlóan ugyanakkor folytatódik a reálgazdasági felzárkózás, az eurózónához viszonyítva fennmarad az átlagosan két százalékpontos növekedési többlet.
A jegybank friss előrejelzésének számai nem mozdultak el látványosan a júniusi prognózishoz képest, a nyári hónapokban az adószűrt maginfláció (az áfa, a jövedéki adók és egyéb indirekt adók változásának becsült hatásától megtisztított maginfláció) azonban jelentősen, 0,5-0,6 százalékponttal alacsonyabb szinten alakult a vártnál, elsősorban az iparcikkek árának kedvező alakulása miatt. A jelentés a gazdasági növekedésben továbbra is meghatározónak ítéli a lakossági fogyasztás szerepét a gazdasági növekedésben, amit a kedvező jövedelmi alapfolyamatok mellett a bővülő háztartási hitelezés, a korábban felhalmozott jelentős nettó pénzügyi vagyon, a fogyasztói bizalom magas szintje, illetve a lakáspiaci beruházások másodkörös hatásai is támogatnak. A lakossági fogyasztás növekedési üteme ugyanakkor fokozatosan mérséklődik, összhangban a bértömeg bővülésének fokozatos lassulásával. Az MNB idén, a tavalyihoz hasonlóan 11 százalék körüli növekedést, míg a következő években fokozatosan mérséklődő, de továbbra is erőteljes bérdinamikát vár a versenyszférában.
Forrás: www.magyarnemzet.hu